Az idei már a második szezon, melyben Lossonczy Bazsó művei határozzák meg a Zöld Pardon megjelenését. Ő ugyanis jelenleg a „leghosszabb nyári fesztivál” grafikusa. Hosszú út vezetett idáig: dolgozott már benzinkutasként, tankönyvillusztrátorként és többek közt díszítő festőként is. Tavaly azonban megtalálta az igazán neki való munkát. Azóta nem csak a szórakozóhely területén, de a honlapon, a Facebookon, vagy akár az utcán is találkozhattok műveivel. Tudjatok meg érdekes, mozgalmas életéről és munkájáról többet az alábbi interjúból!
Hogy kerültél a ZP-be?
Tavaly épp egy benzinkúton dolgoztam, ami nem igazán volt az én világom, mikor megtaláltam a hirdetést, hogy grafikust keres a Zöld Pardon. Gondoltam, hátha sikerül! Elküldtem a munkáimat és felvettek.
Élvezed itt a munkát?
Nagyon szeretek itt dolgozni.
Miből áll ez pontosan?
Rengeteg dologból: az összes vizuális megjelenés az én feladatom, így a weboldal, illetve a nyomtatott grafika – ebbe beletartoznak a molinók, flyerek… Most csinálunk egy city light táblát is, tehát gyakorlatilag minden, ami vizuális megjelenés.
Látom, fényképezel is.
Igen, de azt csak amatőr szinten. Kaja-fotókat csinálok, amik felkerülnek a Facebookra, meg néha esténként egy-két zsánerképet.
A Zöld Pardonnak végzett munkáid mellett nyaranta nem csinálsz mást?
Otthon folyamatosan dolgozom, csinálom a saját munkáimat, ami abból áll, hogy festek, grafikákat készítek. Gyakorlatilag mindenbe belenyúlkálok, amibe úgy gondolom, hogy kell, vagy szeretnék.
És ősztől, a ZP után mi lesz?
A ZP bezár, de megnyit a Szeparé Bisztró a Nyugati pályaudvarnál, így az azzal kapcsolatos munkákat csinálom majd. Ott is lesz weboldal, koncertplakátok, de valószínűleg több időm lesz a saját munkáimra is.
Olvastam, hogy saját bevallásod szerint skizoid paranoiás az életszemléleted. Ez mit jelent?
Ezt nehéz lenne megfogalmazni. Azt, hogy kicsit másképp látom a világot, mint az átlagemberek, más nézőpontok szerint figyelem a dolgokat.
Mennyire kell visszafognod magad, vagy mennyire tudsz kiteljesedni, amikor a Zöld Pardonnak készítesz valamit?
Itt nagyon nagy szabadságom van. Ha valamit kitalálok egy dologra, az 99 százalékban átmegy, ha jó. Gyakorlatilag bármit meg lehet csinálni, örömmel fogadják az új ötleteket, vevők arra, hogy újat mutassunk.
Olyan volt már, hogy csináltál egy vizuális munkát, és azt mondták, hogy ez túl sok ide?
Olyan, hogy túl sok, olyan talán még nem volt. Olyan volt, hogy nem épp azt fejezte ki, amit akartak, de az még nem fordult elő, hogy túlmentünk egy határon, ami szerintük sok lenne. Én is ismerem az ízlésvilágukat, ők is tudják, mire vagyok képes, tehát össze vagyunk csiszolódva.
Ehhez kellett ez az egy év, vagy egyből így működött a dolog?
Egy pár hónapba beletelt, mire megértettem, hogy ők pontosan mit akarnak. Ez alatt én is rengeteget tanultam itt, többet, mint előtte bármikor. Bedobtak a mélyvízbe, előtte napi szinten ilyen dolgokkal nem foglalkoztam, csak a saját kis munkáimmal. Úgyhogy így egymás mellé nőttünk.
Azt is olvastam, hogy a célod, hogy nyomot hagyj a világban. Ez szerinted eddig mennyire sikerült?
Nem tudom, ezt az engem és a munkáimat ismerők tudnák megmondani, hogy mi lenne az a nyom, amit én bennük hagytam, vagy majd a világban hagyok. Szeretnék minél többet dolgozni, minél több helyen megjelenni, festeni, hogy lássák az emberek és esetleg elgondolkozzanak.
Azt szoktad figyelni, hogyan reagálnak, ha itt a ZP-ben meglátják egy-két műved, mi van az arcukra írva?
Néha szoktam, pozitív jelzések jönnek vissza mindenhonnan. Úgy vettem észre, hogy mindenkit megmozdít valamilyen irányba.
Kicsit más téma: dolgoztál dust busterként is, méghozzá az egyik Harry Potter filmben. Ez mit takar?
Így van, az ötödik Harry Potter filmen dolgoztam. Ez annyit takar, hogy a filmet felveszik filmszalagra, azt bedigitalizálják, de a szalagon rengeteg por marad. Ezt a digitális formában le kell róla szedni, le kell retusálni kockánként. Ez rettenetes kulimunka, idegölő, nem is bírtam sokáig csinálni. Érdekes volt egy darabig, de aztán az ember beleun.
Önálló kiállításod még nem volt. Lesz a közeljövőben?
Én nagyon szeretném. Nem tudok róla, hogy valaki intézkedne. (nevet)
Jövőre is itt leszel?
Nagyon szeretnék. Ha minden jól alakul, itt leszek.
Ajánlott bejegyzések: