HTML

2012.09.07. 14:01 zpvideo

A ZP arcai sorozat 03. - Köleséri Sándor "Sanyi"

280727_10152068757595006_885754264_o.jpg

Köleséri Sándor színész, akit a ZP látogatói valószínűleg csak Sanyiként ismernek. Ő az a népszerű, törpe termetű figura, aki a róla elnevezett Sanyi pultban szolgálja ki a vendégeket. Ez az a hely, ami egy VW T2 „hippi buszból” lett kialakítva, és ami arról ismert, hogy olcsóbb az ital, ha szépen kéred. Sanyival beszélgettünk a Tankcsapdáról, színészetről, pultja vendégeiről és sok minden másról.    

Az interjú a tovább után olvasható... 

Mióta dolgozol a Zöld Pardonban?

Körülbelül két hete.

Hogy kerültél ide?

Ismerem a tulajdonosokat már körülbelül tizennyolc éve. Még a Nincs Pardonba kezdtem lejárni: színház után a barátaim ültek be oda rendszeresen, és lehívtak. Nekem is bejött a hely... Majd amikor megnyitott a Zöld Pardon, ott is törzsvendég lettem. Aztán múltkor lenéztem ide egy koncertre, beszélgettem Zsuzsával (Kővári Zsuzsa, a ZP egyik tulajdonosa – a szerk.) és mondtam neki, hogy szívesen kipróbálnám magam, mint vendéglátós. Megosztottam vele egy ötletem, amihez ők is hozzátették a sajátjukat, ez volt a kisbusz, amit aztán átalakítottak nekem.

És élvezed itt a munkát?

Nagyon. A barátaim irigykednek, hogy én mindennap bulizom és pénzt is keresek vele (nevet). Ez persze nem így van, mert nem csak a szórakozásról szól. Néha levegőt venni is alig van időm, úgy kell kitolni az italokat a buszból. Illetve meg kellett tanulnom olyan dolgokat is, amiket korábban nem tudtam, például a standolást. De nyitott voltam az ügyre és úgy néz ki, hogy bejött.

Azt olvastam, hogy akadálymentesítési munkatársként vagy itt, ez mit jelent?

A Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítványnak dolgozom ebben a munkakörben, immáron hat éve. Nekem nagyon tetszik az, hogy nem csak szlogen, hogy „A Zöld Pardon mindenkié!”, hanem tényleg törődnek a fogyatékkal élő emberekkel is. Nekik is megteremtik a szórakozás lehetőségét, tényleg akadálymentesek, van külön bejárat a mozgássérülteknek, kialakítottak egy pultot nekik. Régebben meg kellett kérniük valakit, hogy rendeljen nekik piát, most már – az újításnak köszönhetően – erre nincs szükség. Illetve tudnak akadálymentesen közlekedni is, így nem maradnak ki semmiből.

Kicsit más téma: van valami érdekes, vagy vicces sztorid az éjszakából?

Van, persze. Volt egy ötletem, hogy csináljuk meg azt, ha az emberek szépen kérnek, akkor olcsóbb az ital. Két féle itallap van, az „Adj inni!” és a „Kérek szépen”. Mindenkit kiszolgálok, csak ha valaki például úgy kér, hogy „Négy fröccs!”, és az arcomba nyomja a négy ujját, az ugyanúgy megkapja, csak drágábban. Tehát ha valaki udvariatlan, vagy primitív, akkor az fizessen meg.

Így, hogy köztudott ez az akció, még vannak olyan emberek, akik udvariatlanok?

Igen, vannak. A kedvenceim a látnokok, akik azt mondják, hogy „lesz két sör”. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy megvárjuk, mert akkor nekem itt semmi dolgom. Volt, aki azt mondta, hogy „jöhet két sör”, mondom szerintem is, mert akkor nekem nem kell bemenni érte a pultba, ha úgyis kijön. (nevet

Híradásipari műszerészből hogyan lettél színész?

Tizennégy éves koromban, amikor pályaválasztásra került sor, nem tudtam, mi legyek, de valamit mégiscsak kellett csinálni. Gimnáziumba akartam menni, de az osztályfőnököm rábeszélt, hogy menjek szakközépiskolába, ahol megtanulok egy szakmát és lesz egy érettségim, utána pedig továbbtanulhatok, ha szeretnék. Kellett találom egy szakmát, ami passzol a termetemhez, így jött ez a híradásipari műszerész. De már első évben kiderült, hogy ez nem nekem való, mert inkább humán beállítottságú vagyok…nyögvenyelősen mégis elvégeztem a sulit. Már akkoriban kezdtem érdeklődni a színészet iránt, nyilvános forgatásokra jártam itt Budapesten, ahol leszólítottak statisztának. Tizenhat éves koromban voltam egy hétig filmforgatáson a Gellért Szállóban és nagyon bejött az a hangulat. Aztán színházban is szerettem volna kipróbálni magam, de mindig az volt, hogy köszönjük, majd értesítjük. De ebből is látszik, hogy amit nagyon akarsz, azt eléred: egyszer pont ilyen termetű embereket kerestek egy szerepre, a Thália Színházba, elmentem a meghallgatásra és megkaptam.

Ez volt a Gulliver című darab, ami az első szereped volt?

Igen, és rögtön a mélyvízbe kerültem, mert az egyik főhőst játszottam. Utána elkezdtek hívogatni más színházakba is.

De színész végzettséged a mai napig nincsen, igaz?

Nincs, őstehetség vagyok. (nevet) Egyébként – a viccet félretéve – folyamatosan képzem magam: beszédtechnika-, ének- és táncórákra is járok. 

Mit tartasz karriered eddigi csúcspontjának?

Szolnokot nagyon szerettem. 2002-ben Verebes István rendezett ott egy darabot Lucifer Show címmel, és rám írta a címszerepet. Az volt eddig a csúcs: zenével, tánccal, nagyszínpaddal, élőzenekarral. Szerették a nézők és nagyon sokat tanultam, fejlődtem én is. Ott zenetanárhoz jártam, amit fizettek nekem. Eredetileg egyébként Friderikusz Sándornak szánták a szerepet, de ő végül nem vállalta el, ezért átírták a rám, mivel Verebes István nem hagyományos színészt, hanem inkább egy amolyan showmant képzelt el Luciferként.

Szerepeltél Tankcsapda klipben is, méghozzá a Mennyország tourist-ban. Milyen volt velük dolgozni?

Nagyon jó, én már a forgatás előtt is rajongtam értük. Egy közös ismerősünk hívott fel, hogy egy maffiafőnök szerepet kéne eljátszani az egyik klipjükben. Akkor személyesen is megismerhettem őket, azóta is néha beszélünk, meg rendszeresen eljárok a koncertjeikre. Ők tényleg olyanok, amilyenek. Nem játsszák meg magukat.

A nagyközönség hol láthat legközelebb?

Az Örkény Színházban játsszuk tovább Pogány Judittal az A sötétben látó tündér című mesét. Ez 5-10 éves gyerekeknek szól, immár hat éve játsszuk nagy sikerrel. A Művészetek Palotájában leszek látható a Diótörőben. Forgattam Váncsa Gáborral is egy rövidfilmet, Kafkának A kastély című művéből. Ebben is megnézhetnek, például művész mozikban.

És a Zöld Pardon látogatói találkozhatnak veled jövőre?

Még nem derült ki, abban egyeztünk meg a tulajdonosokkal, hogy megnézzük, mennyire váltja be a Sanyi pult a hozzáfűzött reményeket. Eddig egyébként csupa pozitív visszajelzést kaptam. Már vannak törzsvendégeim is, annak ellenére, hogy csak két hete vagyok itt. Az emberek nem csak arra fogékonyak, hogy megkapják az italukat, akár olcsóbban egy picivel, de szeretnek beszélgetni is. A múltkor meghirdetett lelki fröccs akció például hatalmas siker volt. Nem gondoltam volna, de jöttek beszélni szakításról, volt, aki elmesélte az élettörténetét. Aztán másnap is voltak még érdeklődők, hogy ma nincs-e lelki fröccs. Néha pedig kapom a reklamációkat, hogy miért nincsenek székek a pultnál, merthogy ők csak azért jönnek le, hogy ott legyenek. (nevet) Úgyhogy jól megy most a Sanyi pult. 

komment

Címkék: interjú sanyi 2012


süti beállítások módosítása